NŐTTÖN-NŐ tárgyatlan ige (választékos)
<Természeti, társadalmi v. lelki jelenség> fokozatosan, egyre jobban nő. □ Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé fínomúl, Mely fenmarad s nőttön nő tiszta fénye. (Arany János) A zaj nőttön-nőtt. (Mikszáth Kálmán) A csodálkozás nőttön-nő. (Gárdonyi Géza) Az apa
csodálkozása ennyi konokság, ésszerűtlenség láttán nőttön-nőtt. (Kosztolányi Dezső)
nőttön-növő.