NÓTÁRIUS főnév -t, -ok, -a nótáros (népies, régies)
Jegyző (főleg II. 23). A peleskei nótárius a céh, a helység nótáriusa. □ Le akartam csak kenyerezni A nótáros urat, hogy
, hogy
hogy majd beszerezzen Bakternek vagy kondásnak falujába. (Petőfi Sándor) Nem érdemlem meg, hogy miután hercegek és királyok csókolták a kezem, vénségemre egy falusi nótárius a nadrágszijjával lássa el a bajom. (Krúdy Gyula)
nótáriusi; nótáriusság.