Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NIMBUSZ főnév -t, -a (csak egyes számban), (régies) nimbus
  • 1. (sajtónyelvi, választékos) Nagy tettekkel, kiváló alkotásokkal szerzett tekintély. Írói nimbusz veszi körül (alakját); nimbusszal vesz körül vkit v. veszi körül magát. □ Szép a vitéznek sebhelye homlokán. | Félisten, akit nimbuszával A hatalom s tudomány ragyogtat. (Berzsenyi Dániel) Az öreg Bakocs … honvédszázados volt huszonkétesztendős korában, s erre haláláig büszke volt, nimbusz is vette körül. (Móricz Zsigmond) || a. (választékos) Az a megbecsülés, tisztelet, amelyet vki iránt – vélt v. valódi értékei elismeréseképpen – éreznek. Megfoszt vkit nimbuszától. □ Nem teszem, hogy a nemzetes úr nimbusán akár emeljek, akár faragjak csak egy morzsányit is. (Mikszáth Kálmán) Az ura átkarolt egy szolgálót … Abban a percben nem volt "ő", megtagadta a nimbuszt amivel a felesége lányos ábrándjai körülvették. (Kaffka Margit)
  • 2. (ritka, vallásügy) Dicsfény, glória. A festmény nimbusszal a feje körül ábrázolja a szentet.
  • 3. (légkörtan) Sötét, sűrű, alaktalan esőfelhő. nimbuszos; nimbuszú.