NAGYEHETŐ [gy-e] melléknév (régies, irodalmi nyelvben)
Nagy étvágyú, nagy étkű, sokat evő; nagyevő. □ Van itt a természetrajznak egy tanára,
roppant nagyehető. (Arany János) Mire egy asszonynak tizenkét font hús? Hisz ennyit a híres nagyehető Klausz sem bírt elfogyasztani, aki pénzért mutogatta tehetségét. (Jókai Mór)