NÉPISÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
- 1. (választékos) Vmely nép (12) sajátságainak összessége; népi (1) jelleg. Arany János életműve a magyar népiség művészi megnyilvánulása.
- 2. (ritka, régies) Nemzetség (1). □ Hajdan egyes családok apró népiségeket, s ezek államot alkottak. (Eötvös József)
népiségű.