Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vmely személy v. tárgy, dolog hirtelen megpillantása, észrevétele alkalmával, gyak. rámutató mozdulattal.> Nini, ott megy a Pista! □ De nini, itt vannak a hordók. (Mikszáth Kálmán) Megnéztem a fényképet: vézna termetű fiatalember De nini itt egy jegyzet is a fénykép alatt. (Gárdonyi Géza)
2. <Vmely cselekvésre, folyamatra, jelenségre, állapotra mutató szóként.> Nini, ott fut egy nyúl! Nini, beborult! □ A vendég urak kaputjait tisztogatom Nini, valami kiesett az egyiknek a zsebéből. (Jókai Mór) Nini már este van. Ejnye de itt maradtam. (Gárdonyi Géza)
3. <A cselekvés, folyamat, jelenség módjára, ill. fokára utaló szóként, fokozó értelmű kifejezés bevezetésére>. Nini, hogy elpirult!
II. <Érzelmi tartalom kifejezésére v. színezésére; a mutató érték kisebb-nagyobb fokú háttérbe szorulásával.>
1. <A hirtelen felismerés és az ezzel kapcsolatos meglepetés kifejezésére:> ni. Nini, te vagy az? □ Nini, te Bornemissza vagy! (Gárdonyi Géza) A házmester a homlokára tolta az okulárét. "Nini, Szindbád úr!" kiáltotta. (Krúdy Gyula) || a. <A jelenségek összefüggésének hirtelen felismerésekor használt szóként:> (na) lám!, no lám! Nini, hát ez van a dolog mögött! □ Éjszaka aztán, ahogy hányta-vetette életük sorát az asszony, az is eszébe jutott neki, hogy nini, hiszen Valért is az ő nevére írták be az anyakönyvbe. (Móra Ferenc) A zsöllér [= zsellér] is gondol valamit magába, de oly fajta gondolat ez, hogy elmondani nem lehet. Hát: hogy nini, hát ehun e lám, aki gazda, még a maga mulatságára is így rendeli ki a zsöllért. (Tömörkény István)
2. <Meglepetés, csodálkozás, bámulás kifejezésére:> ni. Nini, mit látok? □ Végre Gondolfo egyszerre megszólalt magyarul Nini, hát te tudsz magyarul? (Jókai Mór) Ah, nini. Hát megjöttél? Szervusz sógor! (Mikszáth Kálmán) Nini, hát él az ifiúr? (Gárdonyi Géza) Nini möggyütt kend? Mög ám Vége a szolgálatnak. (Tömörkény István)
3. <Meglepetést tartalmazó enyhe rosszallás kifejezésére>. □ [A kisfiú] kilépett a tisztásra, ahol állt, és egy hógomollyal mellbe hajítá őnagyságát Ejnye ilyen, olyan porontya! Nini, mire nem vetemedik! (Mikszáth Kálmán) Szegény Török házasodik. Török, a kis sovány, lobogó, bolond magyar színész, nini ez a Török. (Ady Endre)
4. (rendsz. megelőző ellentétes kötőszóval együtt) <Annak jelölésére, hogy a beszélő hirtelen fordulattal más tárgyra tér; észrevétellel, vkinek, vminek megpillantásával kapcs., mutató szóként, a csodálkozást is érzékeltetve.> De nini!: de mit látok?!, de nézd csak! □ Paripa és fegyver Neked is lesz; könnyű, ha gazdag az ember; | De nini! a Pejkó, a lovam, a hátas! (Arany János) || a. <Hasonló helyzetben, megütközés kifejezésére.> □ Eredj csak ki egy kicsit Rozália kérdek. De nini, hol van Mari? (Mikszáth Kálmán)
5. (rendsz. megelőző ellentétes kötőszóval együtt) <Annak jelölésére, hogy a beszélőnek hirtelen eszébe jutott valami, s más tárgyra tereli a beszédet:> (de) most jut eszembe ; (de) hogy el ne felejtsem □ De nini, nem tudod fiam, éppen arról eszéltünk, hogy a Noszty Pál arcképe melyik szobánkban van. (Mikszáth Kálmán) De nini: mikor mögjöttem, mög se csókoltál. (Gárdonyi Géza)