NÉPVISELET főnév
A népnek (3a) v. vmely összefüggő területen élő népcsoportnak ősi, hagyományos, a nép ízlése szerint kialakult, jellegzetes öltözködési módja. Magyaros, nemzetiségi, matyó, sárközi népviselet; színpompás népviselet. A népviselet vidékek szerint más és más. □ Annának tetszett az itteni népviselet. (Mikszáth Kálmán) Parasztdarabot mutattak be. A szerző a vidékről fölhozatta a főpróbára
az uraság
béresasszonyát, hogy a népviselet hűségét ellenőrizze. (Kosztolányi Dezső) || a. E szerint készült ruházat. Népviseletben jár; népviseletbe ödtözött csoport. □ Hátráló
a kocsik özöne,
a souverain nép a háztetőkön, a falakon, az obeliszk mellett, festői népviseletében. (Jókai Mór)
népviseleti; népviseletű.