Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
NEOLÓGUS [ë] főnév és melléknév (régies írva: neologus is)
I. főnév -t, -ok, -a
1. (nyelvtudomány) Nyelvújító, a nyelvújítás híve. □ Jól és szépen az ír, aki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszersmind. (Kazinczy Ferenc)
2. Általában vmely újító irányzat híve.
II. melléknév A neológus (1, 2) tulajdonságaival bíró <személy>. Neológus nyelvész. || a. Ilyen személyre jellemző tulajdonság v. cselekvés. Neológus viták.