Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NEOLOGIZMUS
NEOLÓGUS
NEON
NEONCSŐ
NEONFÉNY
NÉP
NÉPAKARAT
NÉPÁRULÓ
NÉPBALLADA
NÉPBARÁT
NÉPBETEGSÉG
NÉPBÍRÓ
NÉPBÍRÓSÁG
NÉPBIZTOS
NÉPBIZTOSSÁG
NÉPBOLDOGÍTÓ
NÉPBOLT
NÉPBUTÍTÁS
NÉPCSOPORT
NÉPDAL

NÉPESSÉG [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. Vmely területen v. közösségben élő emberek összessége; lakosság. A népesség növekedése, szaporodása. □ A város azon részébe juték, hol népességének legszegényebb része lakik. (Eötvös József)
  • 2. (ritka) Vminek a népes (1–3) melléknévvel kifejezett tulajdonsága v. állapota, népes volta. A család, a terem népessége
  • Szóösszetétel(ek): 1. népességcsere; népességfelesleg; népességnövekedés; népességszaporulat; 2. túlnépesség.
  • népességi.