Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NEMZETES [e-e-ë] melléknév (régies) <Főleg megszólításban, egyéb címzések mellett nemes (I. 1) embernek járó cím>. □ Mit fecseg öcsémuram? Majd bizony a cudar Barnabás diákért fogom én a bort torkomba tölteni!… – De hát nem nemesember-e, nem a szent korona tagja-e nemzetes és vitézlő Barnabás diák? (Kemény Zsigmond) || a. <Magasabb társadalmi helyzetben levők, főleg vmely hivatalt viselők és jobb módúak címzése az alantasabb helyzetűek részéről.> Nemzetes ispán uram; nemzetes asszony. □ A felírás nemzetes Tengelyi nótárius uramhoz szólt. (Eötvös József) Egy szuszék áll az ajtónál tele ocsúval, hogy amikor a nemzetes asszony kifelé megy, belemarkolhasson, mivelhogy künn csipogva gyűl köréje … a sok … baromfi. (Mikszáth Kálmán) || b. (1945 előtt) <A Horthy-rendszerben a vitézi rend tagjainak címzése.> Nemzetes uram. nemzetesi; nemzetesség.