Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
NAGYLELKŰ [e v. ë] melléknév -en [e], -bb v. (ritka) nagyobb lelkű (választékos)
1. Nemes, emelkedett gondolkodású, fölényével vissza nem élő, egyéni sérelmek megtorlásáról önként lemondó, megbocsátó. Nagylelkűen megbocsátott ellenségének. □ De im, midőn épen kezében a halál, Nagy lelkű asszonyom szabadságot ajánl. (Arany János) [Vörösmarty] nagyobb lelkű volt, mintsem irigy lehessen. (Gyulai Pál)
2. Önzetlenül bőkezű, adakozó. □ Szerencsémnek tartom, ha e nagylelkű nőt, ki nyomorúságában is jót tesz másokkal, segíthetem. (Csiky Gergely) Nagyon figyelmes és nagylelkű házigazda volt. (Kuncz Aladár) || a. Ilyen személyre valló. Nagylelkű adomány, eljárás, kijelentés, magatartás, megbocsátás, viselkedés.
3. (régies) Bátor, rettenthetetlen, hősi(es). □ Éljetek ti is, rettenthetetlen magyar seregek, nagylelkű hazámfiai! (Csokonai Vitéz Mihály)