NAGYBIRTOKOS főnév (1945 előtt)
<Feudális v. kapitalista rendszerben> nagybirtokkal rendelkező, nagybirtokán mezőgazdasági (és állattenyésztési) munkát végeztető és dolgozóit kizsákmányoló személy. A feudális rendben a király vazallusai a nagybirtokosok voltak. □ Az öreg Szentkálnay
nagy részvénytársaságot alapított
Belevonta
a főispánt, az alispánt, a nagybirtokosokat s a kisgazdáknak roppant tömegét. (Móricz Zsigmond) || a. jelzői használat(ban) Ilyen személyekből álló <csoport>. Nagybirtokos arisztokrácia, család, kaszt.
nagybirtokosság.