NEMTETSZÉS [nemteccés v. nëmteccés] főnév
Általában az a tény, hogy vki, vmi nem tetszik (vkinek).
- 1. Az az érzés, hogy vki vmi nem felel meg ízlésünknek, felfogásunknak, ill. hogy ellenszenvet kelt bennük. Nemtetszését érezteti, kifejezi, nyilvánítja. □ Hideg, közönyös lesz, nemtetszését fogja éreztetni. (Jókai Mór)
- 2. Vminek kedvezőtlen fogad(tat)ás. elbírálása. Az indítvány nemtetszéssel találkozott. □ Tetszés, nemtetszés zajja támad. (Gyulai Pál)