NEMESÍTÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában a nemesít igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit nemesítenek; vminek nemessé v. nemesebbé tevése.
- 1. (történettudomány) Vkinek, vmely családnak nemessé (I. 1) tétele; nemesség adományozása. A harcban kitűnt vitézek nemesítése; családok nemesítése.
- 2. (biológia, mezőgazdaság) Állat(ok)nak, növény(ek)nek, ill. fajtáknak nemessé (I. 3) tétele; keresztezés, (ki)tenyésztés útján kiváló tulajdonságokkal való felruházásuk. Juhok, lovak nemesítése; gabonafajták, gyümölcsfák, virágok nemesítése.
- 3. (fémipar) Fémeknek, ötvözeteknek megfelelő eljárásokkal keményebbé és szívósabbá tétele.
- 4. (átvitt értelemben, választékos) Vminek finomabbá, jobbá, nemesebbé (I. 2) tétele. Az erkölcsök, a jellem, az emberek nemesítése. □ A költészet kedves játékká aljasul, ha a kor nagy érdekeitől különválva nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után törekszik. (Eötvös József)
- Szóösszetétel(ek): fajnemesítés; fanemesítés; növénynemesítés.
- nemesítési.