NEMESBEDIK [ë-ë-ë v. e-e-ëé v. e-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë] (régies, választékos)
Fokozatosan egyre nemesebbé (I. 2) válik; nemesedik. Jelleme a megpróbáltatások között egyre nemesbedett. □ Oh mondd, oh mondd, minő sors vár reám
Megy-é előbbre majdan fajzatom, Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen
? (Madách Imre)
nemesbedés; nemesbedett; nemesbedő.