NÉLKÜLÖZHETETLEN [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e], (
régies,
irodalmi nyelvben) nélkülözhetlen
Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet nem lehet nélkülözni (2a), akire, amelyre feltétlenül szükség van. □ [A komédia] főalakja a furfangos, megbízhatatlan, de urának mégis nélkülözhetetlen szolga. (Péterfy Jenő) Úgy éreztem: nem szeret már eléggé. Mintha nem volnék már nélkülözhetetlen se testének, se lelkének! (Kaffka Margit)