NÉGYKÉZLÁB határozószó
Egyidejűleg két kezére és két lábára, ill. térdére támaszkodva. Négykézláb áll ←; négykézláb mászik. □ Usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire négykézláb szaladni lehet. (Móra Ferenc) Négykézláb futkározott
a lábak között, aztán egy mellékutcába csapott. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Megalázkodva, meghunyászkodva. Négykézláb mászott a fölöttesei előtt. □ A büszkeség négykézláb is tud csúszni. (Vas Gereben)