Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NATURALIZMUS főnév -t, -a (csak egyes számban)
  • 1. (filozófia) Újabbkori bölcseleti irány, amely a társadalom fejlődését természeti törvényekkel (éghajlati viszonyok, biológiai körülmények stb.) próbálja magyarázni, és amelynek a XVII–XVIII. században volt némi haladó jellege, de ezt elveszítve, teljesen reakcióssá vált.
  • 2. (irodalomtudomány, művészettörténet) A XIX. sz. második felében kialakult irodalmi és (képző)művészeti stílusirányzat, amely a nyers valóságot igyekszik másolni, gyak. művészi, eszményítő megformálás, típusalkotás, ill. eszmei értelmezés nélkül, rendsz. kiemelve és túlozva az élet beteges, sötét vonásait. □ Zola naturalizmust követelt a színpadon. (Ambrus Zoltán)