NAPSUGÁR főnév
A napnak meleget adó és világító sugara. Heves, izzó, ragyogó, tüzes, vakító napsugár. A porszemek táncolnak a napsugárban. □ Harmat leszek, ha te napsugár vagy
(Petőfi Sándor) A völgyekben
nevetnek a rétek selyemfüveikkel az őszi napsugár játékában. (Mikszáth Kálmán) Hatalmas
csarnokokat látott, ahol mindenkinek egyformán jut tej, tisztaság és napsugár. (Hunyady Sándor) || a. (átvitt értelemben, kedveskedő) (Édes) napsugaram!: <megszólításként rendsz. férfi kedveséhez, szerelmeséhez, feleségéhez, szülő gyermekéhez>.