NAPLOPÓ melléknév és főnév
Olyan (személy), aki az időt semmittevéssel, henyéléssel, időlopással tölti; munkakerülő. Naplopó csavargó, népség; más munkájából élősködő naplopó. A füstös sarki lebuj volt a környékbeli naplopók gyülekezőhelye. □ Csavargó, részeges naplopók
aratták a tapsokat. (Jókai Mór) S fuj, milyen nép jár ide, parkhoz és hinárhoz, |
mindenfajta léha | sok csavargó, naplopó. (Babits Mihály) Sose lesz belőlük semmi, csak naplopó, csirkefogó fickók. (Móricz Zsigmond)