NAPA főnév napát, napam, napad, napa v. napája (csak egyes számban, a nap- tő birtokos személyragos alakjaiban) (
népies, kissé
régies)
Anyós. (1)
. Jövendő v.
leendő napam. Betegeskedik a napa. □ Petőfi akkor ipával és napával egy háznál lakott. (Arany János) Kurjogatnak a vőfélek [
= vőfélyek], örömében sír a napa. (Jókai Mór) Ádámné közelebb húzódik a napához. (Nagy Lajos)
- Szóösszetétel(ek): napamasszony.