Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NAPKELETI melléknév
  • 1. (régies, választékos) Keleten (2), főleg a Távol-Keleten fekvő, ott található; távol-keleti. Napkeleti országok, vidékek; napkeleti nyelvek, szokások. □ Azelőtt, főképpen a napkeleti országokban, a püspökök közönségesen gyalog jártak. (Mikes Kelemen) || a. (vallásügy, régies) A gyermek Jézus megtekintésére és imádására kelet felől Betlehembe menő <három bölcs a bibliában>. Napkeleti bölcsek, királyok; a három napkeleti bölcs. □ Valamint a három napkeleti királyt A csillag, ugy kisért engem a szerelem. (Petőfi Sándor)
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) Vmely helytől keletre fekvő. □ Tessék elfoglalni a nyírdomb napkeleti felét. (Jókai Mór) Ibolyaszínű dolmányát kezdé felölteni a napkeleti égsark. (Eötvös Károly)