NAGYVEZÉR főnév nagyvezír (történettudomány)
<A török birodalomban> a legmagasabb rangú főtisztviselő; <a XIX. századtól 1922-ig> a török miniszterelnök címe. □ A szultán jobbján lovagolt
Ibrahim, a nagyvezér. (Jókai Mór) Egymás után jőnek sietős divánba: | Nagyvezír és mufti, bég, basa, tömérdek. (Gyulai Pál)
nagyvezéri; nagyvezérség.