LÉPTÉK főnév -et, -e [ë, e] (
műszaki nyelv,
mértan)
<Műszaki rajzon> az az arány, amely megmutatja, hogy a rajz egy mértékegysége hányszor kisebb, mint a valóság megfelelő távolsága.
Az épület alaprajza kétszázas léptékben készült. A makett léptékét 1:1000-ben állapították meg. || a. (
földrajz,
régies) <Térképen> méretarány.