LETOTTYAN tárgyatlan ige (
népies,
hangutánzó)
<Személy> rendsz. akarata ellenére, esetlenül, magát elhagyva, hirtelen leül; lehuppan.
A kisgyerek letottyan a földre, a lépcsőre. A részeg ember egyszerre csak letottyant a sárba.
- letottyanás; letottyanó; letottyant.