LÉTESÍT [e] tárgyas ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e] v. -ni
- 1. (hivatalos, sajtónyelvi) <Főleg intézményt, szervezetet, berendezést, viszonyt> létrehoz, létrehí, teremt. Iskolát, vállalatot létesít; új szervezetet létesít; kapcsolatot, összeköttetést létesít. □ Az országgyűlés
minisztériumokat létesít és szüntet meg. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
- 2. (elavult, irodalmi nyelvben) <Eszmét, gondolatot> megvalósít. □ Oly elvekért fáradott, melyeket a jövő kor létesíteni fog. (Eötvös József)
- létesítés; létesített; létesítget; létesíthető; létesítő; létesíttet.