LETELEPEDÉS [ë-e-e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában a letelepedik igével kifejezett cselekvés, történés; az a tény, hogy vki, vmi letelepedik.
- 1. (közigazgatás) Az a cselekvés, ill. tény, hogy vki vmely várost v. falut (állandó) lakóhelyéül választ, s ott kezd lakni. Ideiglenes letelepedés. Engedélyt kér a letelepedésre. Nem engedélyezték a letelepedését. || a. (bizalmas) Erre jogosító engedély. Nem kapta meg a letelepedést.
- 2. Kényelmesen helyet foglalás, leülés. Az asztalnál v. az asztalhoz, a fűre való letelepedés. Letelepedésre alkalmas helyet keres.
- letelepedési.