LETEPER tárgyas ige
Birkózva, nehezen s rendsz. hosszas ellenállást legyőzve lenyom, lefektet vkit.
Leteperte az ágyra. Leteperte támadóját. □ Megragadtam, megcsavartam a karját: letepertem. (Gárdonyi Géza) || a. (
átvitt értelemben) Nehéz, hosszú küzdelemben legyőz vkit.
Leteperte politikai ellenfeleit.
- leteperés; leteperhető; leteperő; letepert; letepertet.