LESUNY tárgyas ige (
népies)
<Ember fejét> szégyenkezve, sértődve lehajtja, lesüti. □ Erre a csúffá tételre
szégyenkezve sunyták le a fejöket a juristák [= joggyakornokok]. (Jókai Mór) || a. (
népies) <Állat a fejét v. fülét> meghunyászkodva, ijedten v. támadásra készülve lehajtja, lekonyítja, lesüti.
Az ijedt nyúl lesunyta a fülét. □ Valamennyi eb, mintha leforrázták volna, lesunyta a fejét. (Jókai Mór)
- lesunyás; lesunyó; lesunyt.