LESKELŐDIK [e-e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
Leselkedik (1).
Leskelődik az ablakon, a kulcslyukon. Nem illik leskelődni! □ Leskelődtem a madár után. (Tompa Mihály) Otthagytam a leső sarkot, a házvéget, ahonnan csak úgy leskelődtem. (Móricz Zsigmond) Az Ipolyon át fahíd vezetett |
lent, a parti homokon | csibészek leskelődtek. (Szabó Lőrinc) || a. (
átvitt értelemben) □ Bent magános, árva gyertya ég: Kívül leskelődik a sötét. (Arany János) A fiú
az erdő bokros utján Bekanyarul egymaga, Hol feketén leskelődik Már felé az éjszaka. (Arany János)
- Igekötős igék: aláleskelődik; átleskelődik; beleskelődik; beleleskelődik; elleskelődik; felleskelődik; hátraleskelődik; ideleskelődik; kileskelődik; körülleskelődik; leleskelődik; odaleskelődik; ráleskelődik; utánaleskelődik; visszaleskelődik.
- leskelődés; leskelődő.