LÉTESÜL [e] tárgyatlan ige -t, -jön
(
hivatalos,
választékos) <Főleg intézmény, szervezet, berendezés, viszony> létrejön, keletkezik.
Tanyaközpontok létesülnek. Egyre újabb ipari, kulturális intézmények létesülnek. Megegyezés létesült köztük. || a. (
régies,
irodalmi nyelvben) <Tevékenység, folyamat, eredmény> létrejön, születik, támad. □ Minden találmány, mesterség, müvészet |
érted létesűl. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || b. (
elavult,
irodalmi nyelvben) <Gondolat, terv> megvalósul. □ Én végtelen időtől tervezem S már bennem élt, mi mostan létesűlt. (Madách Imre)
- létesülés; létesülő; létesült.