LERAKAT [1] tárgyas ige
Lerakat vmit, vkit: elrendeli, eszközli, hogy vmit, vkit lerakjanak (12, 3, 3ab, 45, 7).
A parancsnok lerakatta a málhákat. A kocsiról lerakatták az utasokat. A mérnök lerakatta az épület alapköveit. Lerakatta vele a vizsgáit. A szoknyát lerakatta a varrónővel. □ Sokasítja számát a magyar
Rabol is: a hurcolt holmit lerakatja; De a vérontást csak ígéri, mutatja. (Arany János) Ozoránál tízezer emberrel rakatták le a szuronyos puskát a kaszás nemzetőrök. (Jókai Mór)
- lerakatás; lerakató; lerakatott.