Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Fent levő helyről> lent levő helyre, ill. helyzetbe ránt vkit, vmit. Lerántja a gyereket a fáról. Pajtását lerántja a földre. Lerántotta magához a vízbe. Hirtelen lerántotta a függönyt. Ellenfelét lerántja a lóról. □ Így beszél a kályhán. De Akasztó fogja | És lerántja onnét a lábánál fogva. (Arany János) Vaskéz markolta meg a karját, s rántotta le a fáról. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) <Értékben, helyzetben alacsonyabban álló személy nála magasabban állót> hirtelen alacsony, megalázó alantas helyzetbe juttat v. ránt. Leránt vkit a → piedesztálról. Dicsősége csúcsairól rántották le ellenségei. Lerántották a sárba a nemes férfiút. □ A nagy fáraót Lerántja porban fetrengő magához. (Madách Imre)
2. <Szokott, rendes rögzítési helyéről> egy rántással eltávolít, leválaszt, ledob vmit. Lerántja a leplet, az álarcot vkiről: (átvitt értelemben is) leleplezi. Lerántja magáról a ruhát. Lerántja az asztalról a terítőt. Dühösen lerántotta csizmáit. □ Van ki a kis bárányt félti izzadástul; S bundáját lerántja még pedig irhástul. (Arany János) Hirtelenül ruháit lerántja | s mezítelen áll előttünk. (Babits Mihály) Lerántotta a kabátját, hogy leszakadt az akasztója. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Kíméletlen, rendsz. méltánytalan szigorúsággal megbírál, harciasan ledorongol, lecsepül vkit, vmit. Új könyvét alaposan lerántották. □ Egy lapban kegyetlenül lerántották Petőfit álnév alatt. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, ritka) Lefirkant, sebtében leír, papírra vet vmit. □ Csak azt a gondolatot rántom le, mely már tollam hegyén van. (Petőfi Sándor)