LÁVA főnév lávát, lávája
A föld belsejéből a tűzhányó kráterén keresztül nagy tömegben feltörő, izzó, megolvadt, folyós kőzet.
A kitörés után a hegyoldalt elborította a láva. □ Szinyér ég! A város!
Mint a láva folyt és vonaglott az egész
(Kaffka Margit) || a. (
átvitt értelemben) □ Egyszer volt vulkán ez a föld, Erő és láva ez a föld. (Ady Endre) || b. Ennek kihűlt, megszilárdult anyaga.
- Szóösszetétel(ek): lávadarab; lávafennsík; lávafolyam; lávakő; lávamező; lávaömlés; lávaözön; lávapatak; lávaréteg; lávaszikla; lávatömeg.
- lávás.