LÁBRAVALÓ  főnév (
régies, 
finomkodó)
Férfi fehérneműként viselt (hosszú) alsónadrág; gatya. □ Megmotozott, ha ingem s lábravalóm alatt titkon nincs-e kés, amivel magamat megölhetném. (Kazinczy Ferenc) Egy gyerkőce 
 rohant elő: 
 ing és lábravalóban. (Jósika Miklós)