LEPÉNY [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. Kelt tésztából készített lapos sütemény; tetején v. benne rendsz. vmely ízesítő anyag van. Almás, krémes, lekváros, túrós lepény. □ Az óriások sem pihentek azalatt, Mindenikök egy-egy boszorkányt megragadt, S ugy vágta a földhöz dühös haragjába, Hogy széjjellapultak lepénynek módjára. (Petőfi Sándor) Fagylalttartályokat látok,
óriási rézüstökben a krémes lepény aranysárga töltelékét. (Kosztolányi Dezső)
- 2. Puha anyagból többé-kevésbé vékonyra lapított v. lapult, rendsz. kerekded test, alakulat. A pépet a deszkán lepénnyé formálta. || a. (bizalmas, tréfás) Szarvasmarha ürüléke.
- Szóösszetétel(ek): 1. lepénysütés; lepénysütő; 2. méhlepény; tehénlepény; tojáslepény; vérlepény.