LENYERGEL ige
tárgyas <Hátas állatot, kül. lovat> a nyeregtől megszabadít.
Lenyergeli a lovát, az öszvérét, a tevéjét. □ Lovát lenyergelé s megtisztogatta a lovász. (Eötvös József) || a. (tárgy nélkül)
Nyergeljetek le! □ Takarodót fúvatott; vértesei lenyergeltek. (Jókai Mór)
- lenyergelés; lenyergelő; lenyergelt; lenyergeltet.