LAK főnév -ot, -ja v. -a (
régies,
választékos)
Különálló lakóház, családi ház.
Erdei, kerti, kis, tágas lak. □ Egész életét nyugodt falusi lakában tölté. (Eötvös József) Kis lak áll a nagy Duna mentében. (Petőfi Sándor) Áll a kis lak pusztán, ridegen, Gyom veri fel nyájas udvarát. (Arany János) Lakán
ott borong
a ború, Falán sok szentkép, néma koszorú. (József Attila) || a. <Személynévvel v. más szóval alkalmilag alkotott összetétel utótagjaként:> vkiről elnevezett villa, nyaraló.
Mária-lak; Teréz-lak; (
tréfás is)
Vár-lak; (
tréfás)
Megkoplalta-lak; Harap-lak: <kutyaház tréfás felirata>.
- Szóösszetétel(ek): 1. lakjegyzék; lakpénz; 2. erdészlak; kéjlak; paplak; remetelak; úrilak; vadászlak.