LÉPCSŐZET [e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. (irodalmi nyelvben) Lépcsőfokok, lépcsősorok egymást követő, összefüggő rendszere; lépcső (1). □ A lépcsőzeten léptek hallatszottak. (Eötvös József) A bedűlt korhadt lépcsőzetek eléggé mutatták a belső életet kívülről. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Lépcsőhöz (1) hasonló alakulat <a természetben>. □ Egy helyütt lépcsőzetet képeznek a sziklák. (Jókai Mór)
- 2. (ritka) <Vmely dologban> fok, fokozat, magasság. □ A míveltségi lépcsőzet legkülönfélébb fokain álló
népeknél
ugyanazon fogalmakkal találkozunk. (Eötvös József) A kikiáltási ár egyre alább kezdett szállni öt forintos lépcsőzetekben. (Jókai Mór)