LEMETSZ tárgyas ige
Egyetlen metszéssel levág vmit.
Vesszőt metsz le a fáról. A gép lemetszette az ujját. □ A fenés [= fekélyes] tagot le kell metszened! | Nem használ annak balzsam és kenet. (Tompa Mihály) Minekelőtte elmegy hazulról, a kertben zsebkése ollójával lemetsz egy virágot, s gomblyukába tűzi. (Kosztolányi Dezső) || a. (
mértan)
Lemetsz vmit (vmiből): <vonal, lap> tér- v. síkidom v. egy másik vonal vmely részét a többi résztől leválasztja, elhatárolja.
A húr a körből lemetsz egy területet. A kúpon áthaladó sík lemetszi a csúcsot. || b. (
átvitt értelemben) <Kanyarodót> rövidítő átvágással kihagy; átvág.
Lemetszi a hajtűkanyart.
- lemetszés; lemetszet; lemetszett; lemetszhető; lemetsző.