Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LELKENDEZ
LELKENDEZÉS
LELKES
LELKESEDÉS
LELKESEDIK
LELKESÍT
LELKESSÉG
LELKESÜL
LELKESÜLT
LELKESÜLTSÉG
LELKÉSZ
LELKÉSZI
LELKÉSZKEDIK
LELKÉSZLAKÁS
LELKÉSZSÉG
LELKETLEN
LELKETLENSÉG
LELKEZETT
LELKI
LELKIALKAT

LELKESSÉG [e-e v. e-ë v. ë-ë] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. (választékos) Vkinek, vminek a lelkes (1–3) melléknévvel kifejezett tulajdonsága, lelkiállapota, lelkes volta; buzgóság, lelkesültség. A fiatalok, a hazafiak, a közönség, a szónok lelkessége; hangjának, tekintetének lelkessége. A beszéd lelkessége mindenkit megragadott. A dolgozók lelkessége a siker biztosítéka. □ [Zsolt] erős arccsontjai kimeredtek, besüppedt szemei villogtak, tűz, lelkesség, ész égett bennük. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) Lelkesedés. □ Ha a lelkességet lárma szerint ítéljük meg, … győzelme … biztosnak látszik. (Eötvös József) A megyebál … a nemzeti lelkesség jegyében rendeztetett. (Móricz Zsigmond)