LELKESÍT [e-e v. e-ë v. ë-ë] ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni
- 1. tárgyas <Dolog> lelkes hangulatba hoz vkit. A népet a gazdasági föllendülés tényei is lelkesítették. □ Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. (Petőfi Sándor) Vérpadra mostan, büntetéseműl. Nem mintha aljast birtam volna tenni, De mert nagy eszme lelkesítni bírt. (Madách Imre) || a. tárgyas <Személy> lelkesedésre buzdít, ösztönöz vkit. Példájával másokat lelkesített. Igyekezett őt lelkesíteni.
- 2. Lelkesít vkit vmire: lelkes szavakkal, ill. közvetlen hatásával arra ösztönzi, buzdítja, hogy vmit megtegyen, vmire törekedjék, vmit elérjen. Katonáit harcra, kitartásra lelkesíti. Az első siker további sikerekre lelkesítette. || a. (tárgy nélkül) E szavak további jó munkára lelkesítenek.
- Igekötős igék: fellelkesít.
- lelkesítés; lelkesített; lelkesíthető; lelkesítő.