LELKÉSZ [e v. ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
vallásügy,
hivatalos)
A hívek lelki gondozását hivatásául választó és erre képesített, vmely keresztény kül. protestáns egyházhoz v. a zsidó felekezethez tartozó személy; pap.
Evangélikus, görögkeleti, katolikus, református, zsidó lelkész; kórházi lelkész; → tábori lelkész. □ A cselédek, a gazdatisztek, a lelkész meg én betódultunk az ajtókon
Anyám
így szólt: "Tiszteletre méltó lelkész úr
" (Mikszáth Kálmán)
- Szóösszetétel(ek): 1. lelkészgyűlés; lelkészház; lelkészjelölt; lelkészképzés; lelkészképző; lelkészlak; lelkésztárs; 2. segédlelkész.