LELEMÉNYESSÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
A leleményes melléknévvel kifejezett tulajdonság, képesség; ötletesség, találékonyság. Van leleményesség ebben a fiúban! Nagy leleményességgel van megáldva. Micsoda leleményességgel oldotta meg a dolgot! □ Mire megvénül az ember, kifogy a leleményességből. (Mikszáth Kálmán) || a. Vkinek, vminek leleményes volta. A szerkezet, az eljárás, az újítás leleményessége. Bámulatos a vegyészek leleményessége.