Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEMÁLLIK tárgyatlan ige
  • 1. Elmállva lehull, lefoszlik vmiről, vkiről; darabokra töredezve lepereg. A falról lemállik a vakolat. A szétfőtt hús lemállik a csontról. □ Ruhánk lemállott rólunk a sok eső és sziklamászás miatt. (Jókai Mór) Most álarc van rajtam, zord és hideg, De letépem, Vagy szelíden, míg elfutja a könny, Öledbe hajló arcomról lemállik. (Tóth Árpád)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) <Vmely kedvező tulajdonság, jelleg> apránként, lassanként eltűnik vkiről. Lemállott róla a jólneveltség, a műveltség, a városias jelleg.
  • lemállás; lemálló; lemállott.