LÁBTYŰ főnév -t, -je [e] (
régies,
tréfás)
Lábbeli. □ Gyalog jött, a kezében egy pár vastag talpú lábtyűvel. (Jókai Mór) Ni, hogy párolog | a fülledt bakancs
| Derék lábtyű, nélküle csupa seb volnék! (Szabó Lőrinc)
- Szóösszetétel(ek): lábtyűkészítés; lábtyűkészítő; lábtyűművész.