Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEKVITTEL [ë-ë; e-k] tárgyas ige -t, -jen [ë] (bizalmas) <Tartozást> leró, kiegyenlít, megad (I. 4). Lekvitteli az adósságot, a kölcsönt. □ E jó urnál eddigi Kontóm szépen lekvittelem. (Petőfi Sándor) No hát kvitteld le ezt a tartozást ma, s légy egészen tehermentes velem szemben. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Megtorol, visszaad vmit. Lekvitteli a kapott pofont.
  • lekvittellés; lekvittelhető; lekvittelő; lekvittelt; lekvitteltet.