LEKRITIZÁL [e-k] tárgyas ige (
bizalmas,
rosszalló)
<Vmely dolgot> kijelentéseiben indokolatlanul, túlzó mértékben v. bántó módon lebecsül; ledorongol.
Lekritizálta a filmet, a könyvet. Kár volt az előadást ennyire lekritizálnia. A mű nem remekmű, de nem kell így lekritizálni. || a.
Lekritizál vkit: kijelentéseiben vkinek alkotását, eljárását ily módon lebecsüli.
A felszólalót, a rendezőt lekritizálták. □ Nem lesz egy őszinte, igaz embere, akinek mindenképp jó legyen ő, lekritizálva is, elfelejtve is
(Kaffka Margit)
- lekritizálás; lekritizáló; lekritizált.