LEKONYÍT tárgyas ige (
ritka)
Lekonyít vmit: cselekvésével, hatásával előidézi, okozza, hogy vmi lekonyuljon.
Lekonyítja a kalapja szélét. A tűző nap a virágokat lekonyítja. □ Lekonyította a karimás kalapot. (Petőfi Sándor) || a.
Lekonyítja a fejét: <élőlény> lankadtan, de kül. szégyenből v. félelemből, ill. alamuszi, sunyi módon lecsüggeszti, lehúzza a fejét. □ Hervadt, csúf fejed Konyítsd le. (Ady Endre) || b.
Lekonyítja a fülét: <ló, kutya> a) lankadtan v. félelmében leereszti a fülét; b) rúgás, támadás, harapás előtt hátracsapja a fülét.
- lekonyítás; lekonyítható; lekonyító; lekonyított.