Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LEJJEBB [ë-e] határozószó (a le, lefelé, lenn és alul középfoka)
A. <Irányulás kifejezésére.>
1. Nagyobb mértékben lefelé, jobban lefelé. Lejjebb fúr; lejjebb nyom. A daganat lejjebb húzódott a tüdő felé.
2. (átvitt értelemben is) Alacsonyabban levő helyre, szintre. Lejjebb akasztja a képet. A láz lejjebb szállt. □ [A felhők] alkonyra mintha lejjebb ereszkedtek volna. (Babits Mihály) "Jól hallom?!" a Holló döbbent | ámulatban lejjebb röppent. (Szabó Lőrinc)
3. (átvitt értelemben) <Áru értékével, ill. árával kapcsolatban:> a kisebb összeg, a csekélyebb érték felé. Lejjebb szállít ←. Lejjebb száll a ház értéke, ha nincs kellően karban tartva. Lejjebb mennek az árak.
4. (átvitt értelemben) <Hivatali v. társadalmi állásban, rangban> a kisebb hatáskört, tekintélyt, kevesebb lehetőséget nyújtó(k), jelentéktelenebb(ek) felé. Eleinte a vállalat igazgatója volt, majd egy kirendeltség vezetését bízták rá, de később még lejjebb került.
B. <Helyben levést, bizonyos helyzetben lételt jelentő kifejezésben.>
1. Alacsonyabban levő helyen, szinten. Ne ott fenn keresd, hanem valamivel lejjebb. Egy emelettel lejjebb lakik. [Itt fáj?] Nem, kissé lejjebb. || a. Vmely folyó folyása irányában, a beszélőhöz képest a torkolata felé eső helyen. Bajától lejjebb a Duna apad. □ Mindent bejárt, tudja a patakokat melyikben mi van. Rákok ebben, pisztrángok amabban, potykák lejjebb. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben) A szóban forgónál délebbre eső helyen. Nem Kecskeméten, hanem lejjebb, Baján.
2. <Nagyság szerint felállított személyek sorában> az alacsonyabb növésűek közt v. azok felé. A tornában Pista lejjebb áll Sanyinál.
3. (átvitt értelemben) <Rangban, társadalmi helyzetben> másoknál, a többinél alacsonyabb, kedvezőtlenebb helyen, beosztásban. □ A gazdának s pláne lejjebb a pásztornak, pusztai embernek, dohányosnak az az emberi kötelessége, hogy ember legyen. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben is) <Írott v. nyomtatott, ritkábban élőszóval előadott szövegben> a szöveg elejétől távolabb levő, később következő helyen. Lásd lejjebb. Lejjebb még visszatérünk a részletekre.